2008. január 24., csütörtök

debrecenből

Starfokker Debrecenből jelentkezik, ugyanis tudományos konferencián töltik a fejébe az információkat:) Baromi fáradt vagyok, mert reggel, azaz hajnali (na jó, éjjel)háromnegyed 4-kor, azaz négykor keltem, de tetszik a konferencia nagyon (életem első nemzetközi workshopja). Úgyhogy most szombatig okosodom, aztán haza, aztán meló vasárnap, aztán további vizsgák a következő héten. Majd valamikor beillesztek valamféle sütésfőzést is.

2008. január 23., szerda

VKF! XII

Nagy töprengésben voltam az elmúlt napokban. Gabojsza ugyanis halas-tengeri herkentyűs vigyázz, kész, főzz!-re kért fel minket. Két lehetőség állt előttem: vagy egy régebbi posztot turbózok fel, vagy csinálok egy teljesen újat. A kreol szószos rákok tényleg finomak, még egyszer ettem volna, de talán kissé unalmas lett volna, ha újra azzal jelentkezem. A másik lehetőség, hogy valami újjal állok elő. Győzött az utóbbi.

Tehát a garnélás kártyáimat már kijátszottam (mondjuk ízre nem lett volna vele semmi baj). Meg a lazac. Azok is szerepeltek már. Kagyló annyira errefelé nem kapható, ez alapban ki volt lőve. Maradt a többi féle hal. Persze, az sokféleképp elkészíthető. Vagyis túlsokféleképp; mert ezer meg egy variáció szerint lehetne főzni, sütni, párolni, stb.; esetleg nyersen (bár ez a jégpulton álló halakból nem lenne túl szerencsés), pácoltan (azaz majdnem nyersen, szintén kevésbé szerencsés).

Jól van, jól van, annyi már megvan, hogy hal lesz. De milyen hal...? Azt már eldöntöttük hogy nem lazacból lesz a ma esti vacsora. Folyami halat annyira nem szerettem volna. Maradnak a tengeri halak, hát, szépen szűkül a kör. Menni fog ez, Starfokker, menni fog ez. És majd még agyalunk rajta, hogy konkrétan mi legyen.

Hétfő reggel korán keltem, be kellett mennem az egyetemre. Aztán zombulás közben a Spektrumra tévedtem (a Spektrumtól igencsak sűrűn jön rám az idegbaj a cseh nyelvű reklámok miatt), és éppen Rosemary Shrager főzött nekünk. Fel is ébredtem, meg is lett a nyertes fogás. Csakhogy én lepényhal (izé, rombuszhal) helyett tőkehalból készítettem, meg itt-ott változtattam a recepten, ízlésemnek megfelelően.

Tőkehal zöldborsópürével és céklaropogóssal

a halhoz és a mártásához:

1 nagy tőkehalfilé
2 mogyoróhagyma
apróra vágott metélőhagyma
200 ml hallé
180 ml száraz fehérbor
tejszín, vaj
frissen őrölt feketebors

a püréhez:

2 csésze zöldborsó
1 nagy evőkanálnyi kecskesajt
3 evőkanál tejszín
3 mentalevél (eredeti recept szerint 8)
frissen őrölt feketebors
őrölt chili
vaj


és még egy cékla, vékonyra szeletelve (a legegyszerűbb hámozóval)
és még egy paradicsom, kimagozva


A zöldborsót megfőzöm, leszűröm, majd a sajttal, a tejszínnel és a vajjal együtt pürésítem. Sóval, chilivel és borssal ízesítem, majd a mentaleveleket is beleturmixolom. Lefedve félreteszem.

A finomra vágott hagymát a vajon üvegesre párolom. Hozzáöntöm a bort, harmadára beforralom. Beleöntöm a hallevet (húsleves is megteszi), beleszórom az apróra vágott metélőhagymát. Két percig alacsony lángon főzöm. Ezt a keveréket egy jénaiba töltöm, amire ráhelyezem a halfiléket. Vajdarabkákat teszek a halra, majd megszórom borssal. Alufóliával lefedem, majd 250 fokon kb. 10 percig forralom (a sütési idő függ a haldarabok méretétől). Ha kész, kiveszem a sütőből és további öt percig lefedve pihentetem. Ezután kiveszem a halat, a mártást egy szűrőn átszűröm, majd alacsony tűzön belekeverem a tejszínt és a hideg vajat. Kicsit főzöm, amíg sűrűbb nem lesz egy kicsit.

A céklát forró olajban kisütöm; nekem nem lett mind ropogós, majd legközelebb kipróbálok több verziót is (fritőz, alacsony lángon ill. erős lángon való sütés).

Tálaláskor az étel köré szórom a felkockázott paradicsomot is.

2008. január 19., szombat

túrógombóc, kicsit másképp

Ma gyorsan, meló előtt összedobtam ezt a túrógombócot, aminek a receptjét JamjarLady oldalán olvastam (recepthez link itt). Kicsit fel akartam dobni (nem mintha nem imádnám a túrógombócot csak úgy tejföllel és porcukorral), így karamellben párolt cseresznyét kínáltam hozzá, mert ez jutott eszembe és mert ez volt az egyetlen bogyós gyümölcs, ami volt itthon (mélyhűtőben, na).

Túrógombóc karamelles cseresznyével

a gombócokhoz:

500 gr túró
2 tojás
1 csomag vaníliás cukor
2 ek. porcukor
csipet só
4-5 ek. búzadara
egy halom zsemlemorzsa
vaj

a cseresznyés öntethez:

kb. 50 szem magozott cseresznye
3 ek. kristálycukor
fahéj

A tojássárgákat habosra keverem a sóval, porcukorral, vaníliás cukorral. Hozzáadom a túrót és a búzadarát, majd alaposan elkeverem. A tojások habjait keményre verem, majd óvatosan a túrós masszába forgatom. Sós vízben addig főzöm a hideg vizes kézzel formázott gombócokat, amíg fel nem jönnek a víz felszínére. Közben a vajon aranysárgára pirítom a zsemlemorzsát, a kifőtt gombócokat ebbe forgatom.

A cukrot beleszórom egy serpenyőbe, és megolvasztom, majd megvárom, míg világosbarnára színeződik. Ezután beleteszem a cseresznyét. Levet fog engedni, amit lassú gyöngyözéssel elforralok, hogy besűrűsödjön; közben a karamell is feloldódik. Fahéjjal ízesítem.

Igazából nem tudtam dönteni, hogy akkor csak tejföllel és cukorral, vagy a cseresznyés öntettel egyem-e. Először így, aztán úgy ettem, végül pedig a kettőt együtt. Mindhárom remek volt.

2008. január 17., csütörtök

megint répa (de szeressük)

Télen nagyon szeretem a forró, laktató és egyszerű leveseket. A következő sárgarépás leves is ilyen; csak fel kell dobni főni a répát, majd pürésíteni, majd tejszínnel dúsítani. Ennyi. "Köretként" pedig szépen passzol hozzá a mustáros-csirkés pirítós. Most először magos mustárt használtam, ami igencsak megszabadított a lappangó vírusaimtól, mert annyira csípős volt; íz-kontrasztként tökéletesen hozzáillett az édeskés krémleves (főleg, hogy nem győztem kapkodni a levegőt a mustár miatt). De a nátha (ha volt), tutira elhagyta Starfokkert.

Sárgarépa-krémleves mustáros-csirkés pirítóssal

a leveshez:

600 gr sárgarépa
1 l húsleves
1 vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1,5 dl tejszín
frissen őrölt feketebors
vaj


a szendvicshez:

személyenként két szelet, vékony kenyér
személyenként fél csirkemell félbevágva
magos mustár
sajt
vaj

A vajon üvegesre párolom a vöröshagymát. Ráöntöm a húslevest, magas lángon felforralom, majd beleteszem a fokhagymát és a felkarikázott sárgarépát és takarékra állítom. A sárgarépát puhára főzöm. Ezután beleöntöm a levest egy turmixgépbe (ha nem hőálló, meg kell várni, míg a leves kihűl) és pürésítem. Ezután visszaöntöm az edénybe, megborsozom, beleöntöm a tejszínt, és felforralom, majd leveszem tűzről.

A fél csirkemelleket kiklopfozom, majd a vajon aranysárgára sütöm. A kenyeret megpirítom, sajtszeleteket helyezek rá, majd bekenem mustárral mindkét szeletet. Ezután az egyik szeletre ráteszem a csirkehúst és befedem a másik szelettel.

2008. január 15., kedd

99 év - VI., az előételek

Jójó, tudomtudom, hogy az előételek nem a desszert után következnek (és mi sem így ettük), de szerintem ezek a garnélarákos csodák voltak az étkezés fénypontjai. Új, egyszerű és finom ízek voltak, csak kár, hogy kevés volt (talán az áruk miatt?).

A tésztába tekert rákhoz egyszerűen csak megfőztem a spagettitésztát, majd a tisztított rákokra rátekertem (kis türelemmel és óvatosan), majd forró olajban kisütöttem őket. Nem is sóztam, semmi fűszer nem került rá. Egyszerűbben tudtam kezelni a spagettitekerést, miután a rákokat fa pálcákra döftem. Mi hagymás-sörös-fűszeres szószba mártogattuk.

Fűszeres rák kreol szószban

300 gr garnélarák
75 gr vaj
fél üveg világos sör
egy póréhagyma, felkarikázva
1-2 ek. Worcestershire szósz
kis szójaszósz
1 ek. River Road Barbecued Shrimp Seasoning (leírást ld. később)

A vajban megpirítjuk a fűszereket, beletesszük a Worcestershire szószt és a szójaszószt (szerintem elhagyható, de akkor kell bele só). Megkavarjuk, felöntjük a sörrel és mehetnek bele a lefejezett garnélarákok (a lábait és a héját rajta hagyjuk) és a póréhagyma. Magasabb lángon felforraljuk, majd levesszük a tűzről és 15-20 percig állni hagyjuk, lefedve. Pirítóssal nagyon király volt.

A River Road Barbecued Shrimp Seasoning egy igazi kreol fűszer, New Orleans körül lehet igazán kapni (meg webáruházban). Még nem találtam olyan csomagküldő oldalt, ami szállít ilyet Magyarországra. Igazából nem sok derül ki a csomagolásról, hogy a fűszer mit tartalmaz (hagymák, paprikák, fűszerek, petrezselyem, fokhagyma, citrom és zeller). Ebből a "fűszerek" a kedvencem. Nehogymá rájöjjél, hogy mi van benne, ha az Államoktól távol akarod elkészíteni a kaját. Mindegy, legközelebb, gyakorolni és kísérletezni fogok, hagymákkal, paprikákkal, fűszerekkel, petrezselyemmel, fokhagymával, citrommal és zellerrel. Lehet, hogy finomabb is lesz friss cuccokkal. Valószínűleg valami hasonszőrű, itthon is kapható barbecue-grillsós cucc megteszi helyette. De a friss fűszereket biztos kipróbálom, ha ilyet főzök, mert osztatlan sikere volt:)

re-fotosopp

Kicsit módosítottam a képeimet, adtam nekik keretet, és Starfokker feliratot. Remélem a változás mindenkinek elnyeri a tetszését.

És az egyik legelső bejegyzésemhez, a három kához találtam egy jobban odaillő képet, amivel meg is kívántam az omlós, ízletes kacsahúst:)

Úgyhogy katt a képekre, jó nagyra megnőnek:D

2008. január 14., hétfő

99 év - V., a torta

Elég érdekes viszonyom van a répatortával. Namármost, kiskoromban is nagyon szerettem a sárgarépát, legyen szó húslevesben főtt répáról - aminek a segítségével megtanultam fütyülni:), vagy anyu sárgarépafőzelékéről, amit mindig is imádtam. Aztán jöttek az egyetemi évek, új társaság, új receptek. És jött a répatorta. Kezdetben viszolyogtam tőle: hogy lehet egy édes cuccba répát (pontosabban zöldséget) rakni? Azt mondták, nem fogom érezni az ízét. Hát, jó, megsütöttük, megkóstoltuk. És életem egyik legnagyobb csalódása volt. De be kell valljam, kellemes csalódás volt, és azóta is bele vagyok szeretve a répatortába. (Máskülönben miért is szerepelne itt a receptje?)

Répatorta krémsajttal


300 gr cukor
2 dl olaj
4 tojás
275 gr liszt
1 teáskanál sütőpor
fél teáskanál só
2 teáskanál fahéj
4 nagy sárgarépa
50 gr dió (dejóval, vagy mogyoróval, mandulával szerintem helyettesíthető.)

Teljesen egyszerű az elkészítése:

A száraz dolgokat összekeverjük (liszt, só, cukor, fahéj, sütőpor). Ezután összekeverjük az olajat, a tojást, a finomra reszelt sárgarépát és a diót (vagy amivel helyettesítjük). Ezután a lisztes keveréket apránként beledolgozzuk a répás keverékbe, majd egy kivajazott, kilisztezett tortaformába töltjük. 75 percig sütjük, 175 fokon. Ha kihűlt, bekenjük a krémsajtos mázzal.

A krémsajtos mázhoz:

1 doboz philadelphia krémsajt
125 gr olvasztott vaj
250 gr porcukor
vanília

Ezeket összekeverjük, és a tortára kenjük. Igazság szerint a krémsajtból elég lenne kb. fele mennyiség is, de azért jó, ha marad, mert akkor lehet nyalakodni.

UPDATE: ha fele mennyiségű krémsajtot veszünk, a vaj és a porcukor mennyiségét is felezzük. Mer különben folyós lesz a máz, és kevésbé dermed meg, ugye, Enikő?:D

2008. január 13., vasárnap

99 év - IV., a desszert

Mangókrém joghurttal és meggylekvárral

1 nagy mangó
1 fél barack (most, télen befőttből)
kis ásványvíz, kb 1 dl
2 lap zselatin
4 kis pohár natúr joghurt
meggylekvár

A mangót előkészítem, a húsát turmixgépben pürésítem. Hozzáöntöm az ásványvizet és a barackot. A zselatint hideg vízben beáztatom, majd a mangópüré negyedét felteszem melegedni. Beleteszem a zselatint, majd a tűzről lehúzva hozzáteszem a többi pürét. Kihűtöm.

Tálaláskor egy pohár aljára kanalazok kb. egy ujjnyi lekvárt, majd kicsit több joghurtot, végül pedig a mangókrémet.

Az eredeti recept habszifonnal készíti a mangót, és mangóhab lesz az eredmény; nekem azonban nem volt szifonom.

Hogy milyen gyümölcsöt használunk a püréhez, illetve a lekvár helyett, nos, a variációk száma végtelen. Nyáron biztosan elkészítem friss eperrel, málnával; mangó helyett csak barackkal (bár ez Starfokker egyik kedvenc gyümölcse), esetleg körtével. El sem hinné az ember, hogy milyen finom lesz végeredményben a desszert. Alul kellemesen édes, aztán selymes és savanykás; az egyik ízt rögtön követi a másik, valódi ízorgia, mely érett és jó minőségű gyümölcsökből a legjobb.

Az eredeti recept a The Cook's Book-ból (Szakácsok könyve, szerkesztő: Jill Norman) származik.

2008. január 11., péntek

99 év - III., a főétel

Sült lazac paprikás mártással, hozzá tagliatelle és beurre noisette

személyenként kb. 200 gr lazacfilé
1 pohár tejföl
1 dl tejszín
75 gr feta sajt
1 piros húsú kaliforniai paprika
2 ek. chili szósz
őrölt chili
személyenként két tekercs tagliatelle
100 gr vaj
citrom frissen préselt leve
vaj, olaj


Lazac: A lazacot vaj és olaj keverékén megsütjük. Nagy lángon, hogy a felszíne kissé megpiruljon, de a közepe éppen kifehéredjen.

Paprikás mártás: A tejszínt és a tejfölt összekeverem, beleforgatom a kockákra vágott feta sajtot és az apró kockákra vágott kaliforniai paprikát. Ízesítem chili szósszal, őrölt chilivel. A hűtőbe teszem és állni hagyom.

Beurre noisette: A vajat közepes lángon aranybarnára pirítom, majd egy kis citromlével ízesítem.

Tagliatelle: Kifőzöm, sós vízben (nahát!) :D

99 év - II., a leves

Lazacleves póréval és kaporral


1 liter húsleves
3 kisebb szem krumpli
30 dkg lazac
1 vöröshagyma
2,5 dl tejszín
1 tojássárgája
1 csomó kapor
vaj
só, bors

A vajban üvegesre pirítom az apróra vágott vöröshagymát. Ezután hozzáöntöm a húslevest, beleteszem a kockákra vágott krumplit (egyszer majd kipróbálom a tournier-vagdalást is) és kis lángon főzöm. Amikor már majdnem készre főtt a krumpli, a levesbe belekeverem a tejszínnel elkevert tojássárgáját, beleteszem a karikára vágott pórét és a kockákra vágott lazacot. Ha felfő, beleteszem az apróra vágott kaprot. Ha kell, utánasózom. A pórét azért nem szeretem sokáig rotyogtatni, mert szétfő. A lazacnak meg nem kell sok idő, hogy elkészüljön; ha sokáig főzném, széttörne kis halcafatokra:) Azt meg ugye nem szeretnénk.

2008. január 6., vasárnap

99 év - I.

Nem én lettem ennyi idős, hanem hárman együtt a családból. Illetve én még nem töltöttem be a következő életévem (na jó, 22); de most ünnepeltük a többiekkel. Így esély van arra, hogy még egyszer megtartsuk:D Ennek örömére főztem is; többfélét. Igazság szerint felüdülés volt a konyhában tartózkodni a vizsgák (egy része) után.

A menü:

Lazacleves póréval és kaporral








Rák, tésztába tekerve, fűszeres szósszal











Fűszeres rák, kreol szósszal









Sült lazac paprikás mártással, hozzá tagliatelle, beurre noisette






Joghurt mangókrémmel és meggylekvárral





És végül Répatorta krémsajttal, mert torta járt a születésnaposoknak. És a leendő-születésnapos Starfokkernek is.



A recepteket a következő héten töltöm fel, mert most kis szünetet tartok a vizsgák közt és húzok haza anyucihoz meg öcsköshöz. És otthon nincs net. De majd lesz! (Vagyis anyu ezt mondja.) Egyébként négy órán keresztül ettünk, hogy mindennek jusson szépen hely a gyomorban. Veri pörfikt volt minden.

2008. január 2., szerda

hamarosan

Hamarosan születésnapom lesz. Alkalom arra, hogy sokat, nagyot, jókat főzzek:) Lesz lazac, ahogy azt már korábban beharangoztam, meg nagyon sok más finomság. A családban rajtam kívül még lesz két emberkének (egy emberkének, egy asszonykának) is születénapja, így tripla örömmel főzünk. Úgyhogy hamarosan beszabadulok a konyhába.